A curling Michael Jacksonjai
Akár így is hívhatjuk a meccsek előtt furcsa kacsázó mozdulatokkal locsolgató szakembereket, akik a látszathoz képest sokkal felelősségteljesebb munkát látnak el. A curling.hu interjút készített a skót Mark Callannel, aki Phjoncsangban az olimpián a helyettes-jégmester, a paralimpián pedig az első számú jégkészítő volt. Nem mellesleg a hétvégén Tallinnban is ő készítette elő a jeget a WCT versenyen Palancsa Dóriéknak.
Viszonylag kevesen születnek jégmesternek, hogy jut el valaki oda, hogy például egy olimpián is megkapja ezt a nem kevés felelősséggel járó feladatot?
-Természetesen úgy, hogy már kiskorom óta szoros kapcsolatom volt a sportággal. Eleinte nem tudtam, hogy létezik egyáltalán ilyen feladatkör, mert amikor odamentünk játszani a pályára, akkor már mindig készen volt a jégfelület. Aztán egyik edzésre kicsivel hamarabb érkeztem meg és akkor láttam, hogy valaki áll a jégen és szór valamit a felületére. És akkor mint mindenki más, én is egyből azt kérdeztem, hogy ezt miért teszi. Ekkor határoztam el, hogy többet szeretnék tudni erről a munkafolyamatról. Ahogy egyre többet foglalkoztam a dologgal, új technikákat tanultam meg és idővel munkám is lett ebből fakadóan. Igazán izgalmas, mert minden egyes nap tanulunk valamit a jégről, nem lehet megunni, mert soha nincsen két egyforma munkanap…
Sok versenyen, így az olimpián vagy az Európa-bajnokságon is készített már jeget, ez azt jelenti, hogy profi jégkészítőnek számít, ebből él?
– Nem vagyok teljes munkaidőben profi, de sokat dolgozom a Curling Világszövetségnek (WCF) és több nemzeti szövetségnek is. De igazából van egy cégem, amely Skóciában curling kövek készítésével foglalkozik, ezen keresztül a versenyeken nem csak a jeget, de időnként a kövek karbantartását is végzem.
Ebben a szakmában létezik-e egyfajta szakmai ranglista, ami alapján lehet minősíteni a jégmesterek munkáját?
-Nincs külön rangsor, hiszen mindenki, aki felmegy a jégre, az a legjobb minőségű jég elkészítésére törekszik. Viszont rengeteg verseny van világszerte, így szükség van arra, hogy sok jégmestere legyen a WCF-nek. Az előző szezonban 18 kiemelt versenyük volt, amelyet 1-2 jégmesterrel megoldani lehetetlen vállalkozás, főleg úgy, hogy vannak versenyek, amelyek időben egybeesnek. A WCF nem tart nyilván ranglistát, inkább az általa minősített jégmesterek listájáról van csak szó, aki ezen a listán szerepel, azt bárhol megbízhatják a jégkészítési feladatokkal. Kis közösséget alkotunk, amely jól működik mindenféle rangsor nélkül is…
Járt már mondjuk Magyarországon is jeget készíteni?
-Budapesten, a két sheetes pályán? Igen, voltam ott pár évvel ezelőtt, de csak játszani. Jeget akkor ott nem kellett készítettem.
Mi a leggyakoribb kérdés, amit a sportágon kívüli emberek szoktak kérdezni a jégmesterektől?
-Sokan mondják, hogy olyan, mintha a kertünkben locsolnának, vagy a hátrafelé lépdeléssel Michael Jackson mozdulatait (moonwalk) idéznénk, de természetesen a kérdések jó része a víz szórására vonatkozik. Sokan furának tarthatják, hogy ennyire kis lépésekkel ballagunk hátrafelé. Az irány nyilván abból fakad, hogy ne lépjünk rá a már beszórt felületre, a kis lépések pedig azért vannak, hogy a lehető legegyenletesebb legyen az anyag szórása. Még az is fontos lehet, hogy a felsőtestünk se mozogjon, talán ezért lehet sokak számára néha vicces egyes jégmesterek testtartása munka közben.
A másik gyakori kérdés, hogy miben tér el a curling jég a jégkorongban vagy a műkorcsolyázóknál használatos felülettől. Ennél a két sportágnál van tolerancia a jég minőségére, ha nem teljesen 100%-os, nem befolyásolja érdemben a sportoló teljesítményét, de a curling az más, itt azonnal észreveszik a játékosok, ha nem tökéletes a felület. Sokféle dologra kell figyelnünk a jég készítése közben, a közönségre, a páratartalomra és a hőmérsékletre, ezekhez alkalmazkodva kell dolgozunk, de abban például nincs különbség, hogy női vagy férfi versenyre készítjük-e elő a jeget.
Előfordulhat-e olyan, hogy a játékosok annyira nincsenek megelégedve a jéggel, hogy kérik mérkőzés közben annak felújítását, javítását?
-Ha elindul a találkozó, akkor erre már csak nagyon extrém körülmények esetén van lehetőség. Két szezonnal ezelőtt a híres kanadai Brier versenyen volt ilyenre példa, amikor a csarnokban a páraleszívó rendszer meghibásodott és mivel a csarnokon kívül nagy esőzés volt, így több helyen „lefagyott” a pálya, így 3-4 end után szinte játszhatatlan volt a felület. De tegyük hozzá, hogy ilyen szerencsére nagyon ritkán fordul elő. Mérkőzés közben csak az ötödik endet követően van lehetőségünk a jeget letisztítani és ekkor még maximum a curling kövek fogantyúit szerelhetjük, ha probléma van, ennél több ráhatásunk nincs az eseményekre.
Mi az a része a jégmesteri munkának, amit talán kevesen látnak?
-Fontos, hogy gyorsan megismerjük az adott esemény helyszínét, így amikor megérkezünk egy csarnokba, akkor a hűtési, légkondicionáló rendszert azonnal tanulmányozzuk. meg kell nézni és mérni, hogy milyen minőségű a víz az adott helyszínen. Nem tudunk mindent számszerűsíteni, így vannak olyan döntések, amelyeket ösztönösen, megérzés vagy tapasztalat alapján hozunk meg. Van egy rendszer, amit Eye on the ice-nak hívnak. Ezen keresztül kapunk folyamatosan mérési eredményeket a jégfelületről, már akár jóval azelőtt is, hogy a tényleges verseny elkezdődne.
A játék nagy része a középső vonal egy-két méteres közelében zajlik. A jég elkészítése során kell különbséget tenni ezen terület, illetve apálya széle között, ahol vélhetően kevesebb kő fog elhaladni a mérkőzések során?
-Kiindulásként nincs eltérés, egy homogén felületről beszélünk, ami természetesen menet közben változik. A középső részen többet söpörnek a játékosok, az a felület jobban felmelegszik, így a tulajdonságai is változnak. De ez is része a játéknak, attól is lehet valaki jobb, ha ezeket a változásokat tudja „olvasni”. Az ilyen apró eltéréseket – különösen a helyezett (draw) köveknél – a követ elengedő játékosoknak vagy/és a söprőknek érezniük kell.
Versenyek közben a jégmester beszélget a játékosokkal? Kap-e tőlük visszajelzést a munkája minősége kapcsán?
-Minden csapatnak megvan a maga módszere, hogy felmérje a jeget a meccsek előtt vagy akár közben is, ez is egy olyan képesség, amely sokat jelent a curlingben. A világ legjobb játékosai hihetetlenül jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez, az ő szaktudásukra, a jég minőségével kapcsolatos visszajelzéseikre pedig minden jégmesternek szüksége van, hogy maga is fejlődni tudjon. De mindent összegezve különös a munkánk, hiszen ha a világ legrosszabb jegét is készíted el, a győztes csapat akkor is úgy jön le, hogy zseniálisan dolgoztál. A vesztes pedig akkor is találhat kifogást a felületben, hogy nem a jég miatt szenvedett vereséget. Éppen ezért támaszkodunk többek szakvéleményére, mi is a folyamatos visszajelzések alapján tudunk napról-napra fejlődni…
Szakmai szemek számára ajánlott az alábbi videó, amiből talán néhány jégkészítési trükk is elleshető:
