Megkezdődött a Curling Világkongresszus Budapesten
Nagyszabású sportdiplomáciai rendezvénynek a házigazdája ezen a hétvégén a magyar főváros, hiszen szeptember 6-9. között a budapesti Hotel Heliában zajlik a 7. Curling Világkongresszus, amelyre mind a 60 tagországból érkeztek képviselők. Magyarország igyekszik előnyt kovácsolni a nemzetközi figyelemből, és akár már néhány éven belül világbajnokságot rendezne.
A hivatalosan a csütörtök délutáni sajtótájékoztatóval megnyitott eseményen a Curling Világszövetség (WCF) elnöke, Kate Caithness, valamint a Magyar Curling Szövetség elnöke, dr. Bukta Zsuzsanna köszöntötte az egybegyűlteket, körbevéve a hazai curlingsport legismertebb és legsikeresebb játékosaival. Az emelvényen ugyanis ott ült még Palancsa Dorottya és Kiss Zsolt, akik a vegyes páros szakág kétszeres világbajnokai, valamint a magyar curling első vb-érméért “felelős” Szekeres Ildikó és Nagy György kettőse, akik a jelenlegi országos bajnokok is.
„Nagyon különleges, amit Magyarország elért úgy, hogy mindössze egy kétpályás curlingcsarnokkal rendelkezik, hiszen ennek dacára a körülöttem ülő játékosok mind világbajnoki érmesek” – mondta Kate Caithness. „Sokan azt gondolják, hogy minden jég egyforma, de ez nem így van – a curlingjég teljesen eltér a korcsolyázáshoz használt jégtől, ezért alapvető fontosságú, hogy minden tagországunk rendelkezzen legalább egy, kifejezetten a curling céljából létrehozott csarnokkal.”
A tervek szerint pedig már a szintlépés sincs messze, készülőben van ugyanis egy nagyobb csarnok, és Bukta Zsuzsanna becslése szerint leghamarabb 2021-től már reális esély nyílhat egy-egy világesemény Magyarországra csábítására is.
„Ezen a két sheettel rendelkező pályán nemzetközi vegyes páros versenyeknek, valamint juniorversenyeknek tudunk otthont adni, de a hosszú távú tervek között szerepel, hogy egy Európa-bajnokságot vagy világbajnokságot is Magyarországra hozzunk. Mivel a sikerszakágunk a vegyes páros, így elsősorban annak a világbajnokságát céloznánk meg. Ehhez elengedhetetlen, hogy létesítmények terén is fejlődni tudjunk, erre pedig jelenleg a legjobb esélyt a Nemzeti Korcsolyázó Központban látjuk, amelynek a tervei már elkészültek, és amely egy legalább három sheetes curlingcsarnokkal is rendelkezne – ezzel már teljesülne az a feltétel, amely egy világbajnokság rendezéséhez kell” – vázolta fel a lehetőségeket Bukta Zsuzsanna. Hozzátéve, hogy alternatív megoldásként már létező jégpályák ideiglenes átalakítása is szóba jöhet egy világverseny megrendezése kapcsán, akár valamelyik vidéki nagyvárosban is. „A curling iránti hazai érdeklődést látva bőven lenne igény arra, hogy még többeknek legyen lehetősége játszani, és minél többen játszanak, annál nagyobb az esély arra, hogy találunk olyanokat, akik ennek szentelnék a karrierjüket is.”
A kongresszus egyik fő témája éppen a vegyes páros világbajnokság lebonyolításának átalakítása lesz. A tornára jelenleg szabadon nevezhet bármelyik szövetség, így nagyon eltérő erősségű csapatok is összetalálkoznak a csoportmérkőzések során. A küldöttek szavaznak majd arról, hogy a jövőben két részre bontsák-e a bajnokságot, ahol a legjobb húsz nemzet csap össze egymással a legfelső ligában, s az alattuk lévő selejtezőcsoportból minden évben négy tag léphet fel a kiesők helyére. A magyar szövetség támogatja ezt a kezdeményezést, hiszen így több szoros, kiegyenlített mérkőzést hozhat egy-egy torna, ami a média és a nézők szempontjából is előnyös.
Korábban már elfogadtak egy másik módosítást a vegyes párosokra vonatkozóan, amely az olimpiai kvóták 8-ról 10-re történő emelését jelenti, ezzel megnövelve az élvonalhoz tartozó Magyarország esélyeit is a kvalifikációra. Kate Caithness elmondása szerint a vegyes páros curling azon csupán két szakág egyike, amelynek sikerült létszámemelést kiharcolnia a 2022-es, pekingi téli játékokra – a másik a női jégkorong. Olimpiai kvalifikációs pontokat a 2020-as és a 2021-es világbajnokságon lehet majd szerezni, így a magyar játékosok szemei előtt most ezek az évszámok lebegnek következő nagy kitörési lehetőségként.
Az előttünk álló hétvége során több szakbizottsági ülést tartanak majd, amelyek során a 60 tagország küldöttei többek között megvitatják az előterjesztett szabálymódosításokat, valamint új bizottsági tagokat is választanak.
