Svájc extra endben nyerte meg a világbajnoki címet

Svédország a 9. endben szándékosan adta át a vezetést ellenfelének a női curling-vb döntőjében, ám a taktika végül nem vált be, és Svájc a végjátékban két rontással együtt is meg tudta szerezni az aranyérmet Silkeborgban.

Vasárnap reggel mindenekelőtt a bronzmérkőzéssel indult a program Dél-Korea és Japán között, ahol mindkét fiatal csapat tagjai első világbajnokságukon jutottak el ilyen magasságig. A tinédzser koreaiak ebben a szezonban robbantak be az élvonalba és a világkupán is remekeltek, míg a japánoknak azt a Fujisawa-féle csapatot sikerült legyőzniük a nemzeti bajnokságon, akik 2016-ban országuk eddigi egyetlen világbajnoki érmét szerezték.

A mérkőzés elején egyik fél sem sáfárkodott jól a kalapáccsal, az első két olyan end végén, amelyekben komolyabb játék alakult ki, mindkét befejezőnek öt rivális kővel szemben kellett a házba dobnia az egy pontért, amit sikerrel is vettek. Egészen a végéig senki nem tudott egynél több ponttal elhúzni, a kilencedik endben a japánok két pontot írva vették át a vezetést 5:4-re. A tizedikben a befejezés jogával rendelkező koreaiak tudtak irányítani, és a japánok utolsó embere, Ikue Kitazawa próbált egy náluk jobbat dobni a ház közepébe, ám kísérlete a kelleténél erősebb lett és a ház hátuljában állt meg. Mivel a koreaiak három köve is jobb pozícióban állt, az utolsó kövük eldobása nélkül is megszerezték a bronzérmet, ami nemcsak a játékosok, de az ország számára is az első bármilyen felnőtt világbajnokságon.

„Amikor a játékos izgul, akkor hajlamosabb túl hosszúra dobni a követ, semmint túl rövidre” – jegyezte meg az utolsó dobással kapcsolatban Juhász Eszter, a finn csapat harmadik embere, aki a lelátóról figyelte annak a koreai csapatnak az éremszerzését, amelyet egyébként Finnország legyőzött az alapszakaszban.

A főattrakció persze délután jött, ami nemcsak a csapatok nagyobb ismertsége, de Svédország és Svájc közelsége miatt is jobban megtöltötte a silkeborgi lelátókat az egymást túlharsogni próbáló szurkolótáborokkal. A nézőknek semmi okuk nem lehetett a panaszra, hiszen Anna Hasselborg és Silvana Tirinzoni csapatai elképesztően magas színvonalú játékkal rukkoltak elő a döntőben.

A játékosok hiába vártak egymás hibájára – ©WCF Céline Stucki

Mivel a Round Robinból előkelőbb helyen jutottak be, a svédek kezdtek kis előnnyel, hiszen náluk volt a befejezés joga az első endben – ezt a lehetőséget azonban nem tudták kihasználni, az első három endben mindkét fél sikerrel kényszerítette az egy pont megírására az ellenfelet. A svájciak a negyedikben álltak először az élre: könnyen megszerezhették volna az egy pontot, de Alina Pätz egy rizikósabb takeoutot bevállalva sikerrel megcsinálta a kettőt is. Erre viszont a svédek rögtön egy könnyebb kétpontossal válaszoltak. A második félidőre még bonyolultabb endekbe mentek bele a csapatok, s miután Svájc csak egy pontot tudott menteni a hatodikban, Hasselborg pedig egy időkérés utáni ütésből remekül elbújtatott kővel kiharcolta a kettőt a svédeknek, az uralkodó olimpiai- és Európa-bajnokok először kerültek kétpontos előnybe.

Svájc újra egyenlíteni tudott, amikor a sziporkázó megoldásokat hozó nyolcadik endben a svédek nem tudták mindkét svájci követ eltávolítani a házból, innen pedig megkezdődhetett a mérkőzés számolgatós része. Hasselborgék nem tudtak két pontot írni az egyszerű végjátékba torkolló kilencedik endben, ám ahelyett, hogy egy helyezett kővel elfogadták volna az egyet, tervezetten kifelé pattantak az egyik svájci kő kiütésekor, így ellenfelüknek adva az egypontos vezetést, viszont megtartva a kalapácsot, hogy a tizedikben két pontra törekedjenek.

Ez a terv végül nem jött be, a svédek vészesen időszűkébe kerültek egy újabb bonyolult játék végére, és egyébként is nehéz volt bármit is kezdeni Tirinzoni tökéletesen a guard mögé helyezett kövével, így meg kellett elégedniük az egy ponttal és az extra enddel, ahol így viszont már nem ők voltak a befejezők.

A mindent eldöntő játékban a svájciak nyeregben érezhették magukat, sikerült tisztán tartaniuk az utat a ház közepébe, viszont ide is maradt még fordulat: a hatodik kövük Tirinzoni kezéből elsuhant a svéd guard mellett, a hetedik pedig váratlanul lassult le és állt meg a ház előtt. A svédeknek így maradt némi mozgásterük, de a végére Pätznek maradt egy tiszta út a ház közepébe. Ő nem izgulta el, nem dobta hosszúra, hanem pontosan belőtt középre, ezzel 7:6-os végeredménnyel megszerezve Svájcnak a világbajnoki címet.

Ez a svájciak rendkívül sikeres évtizedének már az ötödik női vb-aranya, viszont a csapat többségének még az első: Alina Pätz ugyan már háromszoros világbajnoknak mondhatja magát, hiszen 2012-ben tartalékként, 2015-ben pedig skipként a nyakába került az érem, és a mostani cserejátékos, Marisa Winkelhausen is már másodszor örülhetett, viszont Silvana Tirinzoni, a második köveket dobó Esther Neuenschwander és a lead Melanie Barbezat először értek fel a világ tetejére.

2012 óta már ötödször került az arany a svájci női csapat nyakába – ©WCF Céline Stucki

„Szörnyű volt!” – osztotta meg a mérkőzéssel kapcsolatos első érzéseit Tirinzoni a WCF kamerája előtt. „Egy ilyen meccset nehéz élvezni. Az ember egész életében erre a döntőre készül, de amikor tényleg a szereplőjévé válik, egyáltalán nem kellemes érzés!”

„Szívás veszíteni” – hangzottak Hasselborg szintén negatív kicsengésű, mégis egészen más érzelmeket rejtő szavai. „Voltak elszalasztott esélyeink, a legjobban az fáj, ami a tizedik endben történt, de mindvégig tudtuk, hogy az utolsó kövön fog eldőlni a mérkőzés. Nagyszerűen játszottak, különösen Alina.”

Svájc tehát visszavágott az elveszített Eb-döntőért a svédeknek, akik így nem birtokolják a három nagy torna bajnoki címét egyidejűleg, viszont még ebben a szezonban is tovább gyarapíthatják a sikereik számát a világkupa májusi zárótornáján.

Bronzmérkőzés:

Japán – Dél-Korea 5:7

Döntő:

Svédország – Svájci 6:7