VB-bővülés, de fókuszban már Budapest

Bővülő világbajnoki mezőny, a Free Guard Zone szabály kiterjesztése, a jövő évi budapesti kongresszus – ezek mind szóba kerültek Bledben, a WCF VI. kongresszusán. A hazai szövetség elnökével, Bukta Zsuzsannával beszélgetünk, aki a négynapos szlovéniai eseményen képviselte Magyarországot.

A sportág számára az olimpia mellett a világbajnokságok jelentik a legfontosabb versenyt. Ezzel kapcsolatban két változtatási javaslat is ütközött Bledben, végül a férfi és a női vb résztvevőinek számát 12-ről végül 13-ra emelték fel. Milyen változást hozhat ez magával?

-A svájci jogértelmezések miatt voltak vicces pillanatai a kongresszusnak ebben a kérdésben, két különálló javaslat futott ugyanis. Az egyik szerint a 13, a másik szerint pedig a 16 csapatos bővítésről zajlott a vita – párhuzamosan. Végül mindkét kérdésről volt különálló szavazás és bár a „16-os verzió” is megkapta az egyszerű többséget, a változtatáshoz szükséges kétharmados többség csak a 13-csapatos bővítési javaslat mellett volt meg. Ezek a szabályok csak 2018 októberétől lesznek érvényesek, azaz a mostani Olimpiát és Világbajnokságot még nem érintik, a 2018/19-es szezontól kezdve viszont a 12. és a most megszavazott 13. helyért egy külön kvalifikációs torna kerül megrendezésre.

A kongresszus előtt azt lehetett hallani, hogy a bővítés elsősorban az ázsiai kontinenst helyezné előtérbe, ez végül hogy alakult?

-Az eddigi két vb-helyük mellé nem kapják meg automatikusan ezt a plusz egy helyet, a nyolc résztvevős kvalifikációs tornán viszont indulhatnak az ázsiai zónában szereplő csapatok is. A tornán viszont – ez nekünk kedvező – minimum négy, de a rendező helyszín függvényében akár több európai ország is indulhat. Kis curling-nemzetként mi egyértelműen a 16-os bővítést támogattuk, ami ellen viszont két fő érv szólt. A több szavazati joggal bíró, nagyobb nemzetek szerint még túl nagy a szakadék a legjobb csapatok és a bővítéssel vb-szerepléshez jutók között, ráadásul a 16-os létszám miatt nehezebben lehetne tervezni a televíziós közvetítéseket. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a 16 csapatos világbajnokság előbb-utóbb megvalósul, de ehhez még nem jött el a megfelelő idő.

A rájátszás rendszere is megváltozik a vb-n, most már nem négy, hanem hat csapat kerül be a play-off-ba. Miként alakul a jövőben a rájátszás lebonyolítása?

-A curling speciális Page Play-off rendszere nehezen értelmezhető a többi sportág számára, így ezen már az olimpia miatt is „csavarni” kellett egyet és most a vb-k esetében sem lesz másként. A hat legjobb csapat jut tovább a csoportkörből, az első kettő kiemeltként már elődöntős, a többiek pedig a 3.-6. és 4.-5. párosításban játszanak egymással egyetlen mérkőzést az elődöntőért. Ott pedig már nem lesz rontási lehetőség, megszűnik a jól szereplőknek eddig meglévő vigaszág. Aki győz, az juthat tovább…

A szövetség elnöke mellett Rókusfalvy András volt a másik magyar képviselő Bledben, aki a Free Guard Zone szabály kiterjesztését jó döntésnek tartja: „ A Free Guard Zone szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első 4 követ a játék elején nem lehetett kiütni a játéktéren kívülre, ha az nem ment be a „házba”, azaz a koncentrikus körökkel jelölt területre. Ha mégis az ellenfél egy ilyen követ kiütött volna, akkor a köveket vissza kellett tenni arra a helyre, ahol az az ütés előtt állt, az ütő követ pedig ki kellett venni a játékból. Az ötödik kővel már ki lehetett ütni a guard zónában, azaz a védő zónában lévő köveket is. Miért volt ez jó? Azért mert ezzel a játék érdekesebbé vált azáltal, a játék elején elhelyezett védőkövek mögé be lehetett játszani a csapatoknak a saját köveit, amit azután az ellenfélnek nem lehetett olyan egyszerűen kiütni. Megszűnt az a játék, hogy „beteszem a követ a házba, az ellenfél kiüti a követ a házból, megint beteszem, megint kiüti”. Mostanra viszont az élcsapatok, már annyira ügyesen tudják dupla ütésekkel leszedni a védőköveket, hogy a csapatonként 2-2 védőkő kevésnek bizonyul. Az új szabály szerint nem az első 4 kő, hanem az első 5 kő eldobása után lehet csak a védőköveket kiütni, ami meg fogja nehezíteni azt, hogy az a csapat, aki már előnyt szerzett, megpróbáljon üres házra játszani, hogy megakadályozza az ellenfelet a felzárkózásban.” – nyilatkozta a junior válogatott edzőjeként is dolgozó Rókusfalvy.

Magyar szempontból talán a vegyes páros rendszere miatt figyeltük a leginkább az eseményeket, ebben nem történt semmilyen változás, mi ennek az oka?

-Itt is voltak ugyan szakmai javaslatok, de a jövő érdekében most nem nyúlt bele a kongresszus a rendszerbe. A WCF ugyanis a 2018-as téli olimpia után szeretne lobbizni a NOB felé azért, hogy a jelenlegi 8-ról 16-ra bővüljön a vegyes párosok olimpiai kerete, ehhez pedig szükséges az állandóság és természetesen a jól sikerült pjongcsangi olimpia. A vegyes páros sikeréhez hozzájárult, hogy a világbajnokságokon bármely WCF nemzet elindulhat, itt még nincs osztályonkénti tagozódás. A vb-program 2019-től mindenképpen változik majd, valószínűleg itt is lesz A és B osztály, de az megmarad, hogy egy helyszínen, egyidőben lesz minden csapat világbajnoksága és bármelyik induló lehet végső győztes, ha jól játszik.

Egy korábban kivívott, de most már előtérbe kerülő nagy sportdiplomáciai siker, hogy jövőre Budapesten lesz a WCF hetedik kongresszusa. Szeptemberben mi látjuk vendégül a sportág nemzeteit, ez is szóba került már Bledben?

Természetesen igen, a közgyűlés végén egy prezentációval csináltunk kedvet a küldötteknek, amely igen nagy sikert aratott. Mivel nálunk nem túl jó a létesítmény helyzet, így a curling játék miatt eddig kevesen jártak Magyarországon, most viszont sokan ígérték, hogy a kongresszus mellé hosszabb magyarországi tartózkodást terveznek. Különösen igaz ez a távolabbról érkező (kanadai, amerikai) küldöttekre, akik az olimpiai ciklus értékelése mellett a sportág új elnökéről is szavaznak majd Budapesten. A jelenlegi elnököt, Kate Caithnesst sokan szeretnék, hogy maradjon, ő azonban nagyon elfoglalt – Bledbe is a limai NOB kongresszusról érkezett, érthetően fáradtan – és családja miatt jelenleg még nem biztos az újraindulásában. Meglátjuk, egy év alatt miként alakul az álláspontja ebben a kérdésben. Bárhogy is dönt a skót sportvezető, érdekes WCF kongresszus vár majd ránk 2018. szeptember 6-9. között a budapesti Hélia Hotelben.

Az olimpiára való kvalifikálás is megváltozik a bledi döntéseknek megfelelően azzal, hogy azok az országok is kapnak esélyt a kijutásra, akik nem tudtak a világbajnokságokon való részvételükkel pontokat szerezni. Ezek részére egy un. előkvalifikációs versenyt rendeznek, ahonnan két csapat a közvetlen kvalifikációs tornára kijuthat az olimpiai részvétel reményében.